[A babajelbeszéd 25 éves múltra tekint vissza mint korai fejlesztő és nyelv-fejlődést ösztönző módszer. A kutatásokban igazolt előnyei mellett hatalmas élmény anyának, apának, és főleg a babának, aki ki tudja magát fejezni, hogy mit szeretne, mi érdekli, jóval azelőtt, hogy beszélni tudna .]
A babajelelésben az a legszebb, hogy az olyan, kommunikációban fontos szavakat, mint a köszönöm, és a kérem, az átlagnál jóval előbb ki tudja fejezni a baba. Ezzel arra is rájövünk, hogy ezeket a fogalmakat a baba már nagyon korán megérti és képes alkalmazni is. Míg a kérem általában benne van az első pár jelben, addig a köszönöm jelét általában a második “hullámban” tanítjuk a babának, amikor a kérem fogalma és jele már jól rögzült.
Amikor a köszönöm jelét elkeztük tanítani Ádámnak, arra is rájöttünk, hogy egészen addig “még túl kicsi ehhez” felkiáltással szinte egyáltalán nem használtuk vele a köszönöm szót sem, ezért először magunkat kellett rászoktatni, hogy rendszeresen használjuk vele ezt a szót, hiszen példa nélkül nem érti meg a köszönet fogalmát.
A köszönöm babajele szintén nem egy komplikált jel és Ádám is hamar megtanulta. Ennél a jelnél inkább a köszönet jelentését kell megértenie a babának, illetve hogy kikkel, mikor és milyen szituációban használjuk. Ezt persze hónapokon keresztül tanulja még, és elengedhetetlen a példamutatás. Van abban valami nagyon szívet-melengető, amikor egy alig egyéves kisbaba babajelbeszéddel megköszöni amit adsz neki. Magát a szót kimondani még hónapokig nem képes, és mégis….
Ádám 13 hónaposan már használta a köszönöm jelet. Először természetesen nagyon fontos, hogy amikor te köszönetet mondasz neki, akkor rendületlenül használd a köszönöm babajelet. Emellett, amikor ő kap valamit, akkor is mondd és mutasd is, hiszen a kisbaba utánzásból tanul. Egy idő után, amikor te mondod és mutatod, ő is használni fogja a jelet. Ekkor még magától nem tudja használni a jelet, de ha a példát látja, vagy ha megkéred rá, akkor igen. Ez a fázis, amikor kérésre mutatja a jelet, de még magától nem, elég sokáig is tarthat, attól függ, a baba mennyi idő alatt érti meg a köszönet fogalmát.
Itt egy kép, amin Ádám épp köszönetet mond
egy ebéd után:
Itt olvashatsz arról, hogyan tanulhatod meg te is a babajelbeszédet.
Te mit gondolsz a baba-jelbeszédről? Írd meg a véleményedet! Kérdezz és iratkozz fel! Oszd meg másokkal! A következő találkozásig pedig jó babázást!
Eleonóra
[A babajelbeszéd 25 éves múltra tekint vissza mint korai fejlesztő és nyelv-fejlődést ösztönző módszer. A kutatásokban igazolt előnyei mellett hatalmas élmény anyának, apának, és a babának is, aki el tudja "mondani", mit szeretne, mi érdekli, gyakran már 10 hónapos korától, jóval azelőtt, hogy megtanulna beszélni..]
A repülő Ádám egyik első jeleinek egyike volt. Nem csoda, 3 hónaposan ült először repülőn, ezután, mivel országot “váltottunk” mikor 6 hónapos volt, és azóta is rendszeresen repül. A szobájában is lóg egy hatalmas felfújható repülő a plafonról... Ma a repülő babajeléről lesz szó.
A babajelbeszéd első jeleinek kiválasztásakor nagyon fontos, hogy válasszunk olyan jeleket is az első jelek közé, amik nem szükségletet fejeznek ki, hanem úgy nevezett “nagy érdeklődést kiváltó” (high motivation) jelek, olyan tárgyak vagy személyek jelei, amik a babát nagyon foglalkoztatják, érdeklik. (Erről írtam már korábban ebben a bejegyzésben is.)
Nálunk a repülő babajele természetesen bekerült az első jelek közé. Akárhányszor csak repültünk, Ádám kerekre nyílt szemmel figyelte a repülőket, aztán persze a felfújhatós játékrepülőgép, amit a légikisérőktől kapott, a kedvence lett (többet is elnyűttünk, az éppen növő kicsi fogaknak nem tudtak sokáig ellenállni).
Ádám 11 hónapos volt, amikor édesapjával Firenzébe repült. Akkor második hónapja foglalkoztunk a babajelbeszéddel, és Ádám 1-2 jelet mutatott rendszeresen. Ez volt az első utazásuk csak “kettesben”, ráadásul egy jó hosszú római átszállással. Ádám az idő nagy részét a repülők nézegetésével töltötte
Apa kitartóan mutatta neki a repülő jelét. Mire estére Firenzébe értek, a pici kezek kitartóan lendültek a magasba a repülő szó hallatára. Ez volt az első olyan jel, amit Ádám hipp-hopp megtanult (1 nap alatt).
Ezen a képen a 13 hónapos Ádámot látjátok, ahogy a reptérről kijőve éppen az aznapi élményeit meséli el babajelbeszéddel a minket fogadó családtagoknak.
A repülő babajele egyébként nem komplikált jel, ha megnézitek az “igazi” jelet, ott az ujjak elhelyezkedése is fontos, de ezt még persze nem várjuk el egy ilyen pici babától. Bőven elég, ha a karmozdulatot jelzi, a repülő felszállására utalva. Amikor a baba jelbeszédet tanítjuk a kisbabánknak, sosem szabad elvárni, hogy a jel teljes, 100%-os verzióját fogják visszajelelni nekünk. Viszont ha figyeljük, ahogy a kisbabánk “gyakorolja”, próbálgatja a babajelet, látni fogjuk, hogy mi az ő “verziója”. Ez segít abban, hogy felismerjük majd az adott jelet, ha a baba magától elkezdi használni.
A mostani lakásunk a repülőtérhez nagyon közel van. Napközben az erkélyről is, de a környéken járva is nagyon sok repülőt látunk, így a repülő továbbra is Ádám kedvenc jeleinek egyike. Lassan már az ujjmozdulatok is mennek
Fontos megjegyezni, hogy ha a babánk egyszerűsített babajeleket használ, attól mi még nyugodtan mutathatjuk a rendes jelváltozatot, hiszen ahogy ügyesednek az ujjai, az ő általa mutatott babajel is lassan közelebb kerül az általunk mutatotthoz.
Az egyik hétvégén a tengerparton sétáltunk amikor Ádám meghallotta a közeledő repülő hangját. Ilyenkor rögtön meséli, hogy mit hall. Ezt kaptam le az alábbi képen is. Most már általában két jelet egyszerre, mondatban használja: HALLOM + REPÜLŐ-t.
Itt olvashatsz arról, hogyan tanulhatod meg te is a babajelbeszédet.
Te mit gondolsz a baba-jelbeszédről? Írd meg a véleményedet! Iratkozz fel! Oszd meg másokkal! A következő találkozásig pedig jó babázást!
Eleonóra
[A babajelbeszéd 25 éves múltra tekint vissza mint korai fejlesztő és nyelv-fejlődést ösztönző módszer. A kutatásokban igazolt előnyei mellett hatalmas élmény anyának, apának, és a babának is. Magyarországon még gyermekcipőben jár az oktatása.]
Az elmúlt napokban sok kérdést kaptam ezzel kapcsolatban, ezért elhatároztam hogy visszatérek a témára: nem kell-e attól tartani, hogy a baba jelbeszédet használó babák később kezdenek-e beszélni? Erről már írtam egy korábbi bejegyzést, amit itt találsz meg.
Képzeljünk el két kisbabát: az egyik már mászik, csúszik a padlón, “közlekedik a szobában”, el tud jutni az egyik játéktól a másikig, közelebb tud mászni ahhoz ami érdekli. Meglátja a virágcserepet és odakúszik hozzá. Az asztalról lelóg a terítő bojtja, ezért odamászik mert felkelti az érdeklődését. A másik baba még nem tud mászni, ezért hason vagy háton fekszik, esetleg ül a játszószőnyegen és a közelében lévő játékokat éri el. Melyik babának van nagyobb lehetősége, és motivációja, hogy valamelyik bútorba belekapaszkodva előbb-utóbb felálljon és elinduljon járni? A mászónak, természetesen - ezért van az, hogy a legtöbb baba először mászik, utána áll fel, és jár.
A mászás egy természetes áthidaló lépés a fekvés/ülés és a járás között és senki nem kérdőjelezi meg a fontosságát. (Sőt, vannak olyan kutatások, amelyek azt próbálják bizonyítani, hogyha a mászás, mint természetes fejlődési lépcsőfok kimarad a baba mozgásfejlődéséből, az hosszútávú hatással van a baba későbbi fejlődésére, beleértve ebbe az iskolai teljesítményt, és az értelmi képességeket is. Ez még nem nyert teljes bizonyítást.) Azt sem gondolja senki, hogy azért, mert egy baba mászik, nem lesz motiválva arra, hogy majd felálljon, és elinduljon. Mert a mászás más dolgokat tesz lehetővé, mint a járás. A baba körül mindenki járva közlekedik, és a gyerekek utánzásból tanulnak – tehát egy idő után a “legkésőbb érő” babák is csak elindulnak egyszer!
A babajelbeszéd is egy természetes “híd” a beszédtanulás folyamatában. Egy is egy olyan lépés, amin minden baba keresztülmegy. Hiszen a legtöbb baba 1 éves kora körül már visszainteget (sokszor már 9 hónaposan is), nyújtja a karját, hogy az anyja vegye fel, elfordítja a fejét, ha valami nem tetszik neki. Ezek mind jelek, olyan jelek amit minden anya a világon megért. Sőt, ha szülők foglalkoznak a babával akkor esetleg tátog, ha halacskát lát, utánozza az ugatást, vagy kilógatja a nyelvét, ha kutyust lát, a kis szájával fújó mozdulatot jelez, ha az étel meleg és még sorolhatnám. Mindezt mindenféle babajelbeszéd nélkül.
A kutatások szerint minden baba használ legalább 1-2 spontán jelet, és a beszédesebb babák akár 10 spontán jelet is használhatnak.
A baba-jelbeszéd pedig nem több, mint ennek a természetes “jelelésnek” a segítése azáltal, hogy tudatosan a baba életében lévő legfontosabb szavakhoz jeleket kötünk, és ezeket rendszeresen mutatjuk neki. Egy 9-10 hónapos kisbaba már sokszor nagyon is tudja, hogy mit akar, de ezt nem tudja velünk semmilyen formában közölni. A beszédfejlődés évekig tart, mert a beszéd egy nagyon komplex folyamat, amelyben a hangszálak, az arc, a száj, az ajkak, a nyelv finom-mozgásainak összehangoltan kell működnie. Egy baba jóval korábban tud egy jelet mutatni a csöpp kezével, mint ugyanennek a jelnek a szó változatát kimondani.
Azt is fontos megemlíteni, hogy nem tudhatjuk, a kisbabánk mikor fog elkezdeni beszélni. Jó esetben 1 évesen 5-10 szót, 2 évesen 50-100 szót és alapmondatokat. De olyan is van, hogy egy baba csak 3-4 évesen kezd el beszélni. Miért várnánk feleslegesen évekig a kommunikációval, amikor a kisbabánknak már 10 hónaposan “mondanivalója” van számunkra?
Ma anyák napja alkalmából családi programot szerveztünk és onnan jöttünk haza délután. A fél órás autóút során Ádám a következőket “mondta nekem”: (A babajelbeszéddel kommunikált jeleket nagybetűkkel írom, mint mindig)
- anya,VIZet KÉREK
- anya, KÉREM a LABDÁt
- anya, (ott egy) KUTYA, vau-vau
- anya, (ott egy) MARKOLÓGÉP (igen ennek e jelét is tudja:)). a MARKOLÓGÉP DOLGOZIK (ezt az igét eddig csak személyekre használtuk)
- HALLOM a REPÜLŐGÉPet. ooooooh REPÜLŐGÉP
- apa APA VEZETi az AUTÓt
- NYUSZIs (filmet) KÉREM (ez a nyuszi rajzol című rajzfilmsorozat)
- DELFIN UGRIK hoppa hoppa ooooooh
- HAZA (megyünk) HAZA. NAGYI NAGYI (otthon vár)
- anya KÉREM az AUTÓt
- PISZKOS PISZKOS (vizes lett az ablak)
Ádám most 17 hónapos és az eddigi szavai alapján úgy gondolom hogy 2-2.5 évesen képes lesz mindezt elmondani szavakkal is. De miért várnék addig, hogy megtudjam mi van a kisfiam fejében? Minden egyes alkalommal, amikor ő kommunikációt kezdeményez, mi pedig erre reagálunk, tanul valamit a világról, erősödik az önbizalma, bizalma bennünk, szülőkben, a ő bizalma saját képességeiben, fejlődik az értelme. Arról nem is beszélve, milyen fantasztikus érzés egy anyának, szülőnek, látni ahogy nyílik az értelme, a figyelme.
A baba-jelbeszéd nem valami zseniképző módszer, ami elsülhet rosszul is meg jól is. Mind említettem minden baba használ jeleket. Egyszerűen egy okos, praktikus “híd”, ami segít 6-10 hónapos és 3-4 éves kor közötti kommunikációs szakadékot áthidalni.
Talán az sem véletlen, hogy erre az időszakra esik a dackorszak. Ha valaki nem tudja magát megértetni a környezetével, az frusztrált és ideges… éppúgy mint egy totyogó, ami nem tudja kifejezni, mit szeretne.
- Te hogy éreznéd magad Timbuktu-ban, ha nem tudnál timbuktuiul?
- Várnál passzívan, hogy majd csak megtanulsz, vagy jelbeszédhez,testbeszédhez, gesztusokhoz folyamodnál addig amíg megtanulsz?
- Na és hogy tanulnál meg könnyebben és gyorsabban, ha “jelelnének” neked az ottaniak, vagy ha csak beszélnének hozzád és várnák, hogy egy nap majd megszólalsz?
A baba-jelbeszéd egyszerű, bármely anyuka megtanulhatja pár óra alatt. Persze bizonyítottan segíti az IQ fejlődést is, satöbbi, satöbbi. De a legtöbb anyuka nem ezért csinálja. Egész egyszerűen, szeretnék tudni, mit gondol a kisbabájuk, és nem akarnak ezzel várni amíg a baba megtanulja kimondani a szavakat…
Olvasd tovább a korábbi bejegyzést erről a témáról, illetve a részleteket a kutatásról…
Itt olvashatsz arról, hogyan tanulhatod meg te is a babajelbeszédet.
Te mit gondolsz a baba-jelbeszédről? Írd meg a véleményedet! Iratkozz fel! Oszd meg másokkal! A következő találkozásig pedig jó babázást!
Eleonóra
Tags: 1 éves, 10 hónapos, 17 hónapos, 6 hónapos, baba jelbeszéd, beszédfejlődés, későn beszél, korán beszél, Kutatás, preverbális
[A babajelbeszéd 25 éves múltra tekint vissza mint korai fejlesztő és nyelv-fejlődést ösztönző módszer. A kutatásokban igazolt előnyei mellett hatalmas élmény anyának, apának, és a babának is, aki jóval azelőtt ki tudja fejezni, mit szeretne, mi érdekli, mielőtt megtanulna beszélni.]
Amikor az ember szülő lesz, rengeteg felelősség rakódik hirtelen a vállára. Ez még akkor is így van, ha előtte nagyvállalatot igazgatott, vagy gátat tervezett… És a felelősség egyik legnehezebb része az, hogy a csöpp baba életéért, egészségéért te vagy felelős. Mert honnan is tudjam hogy az én picikémnek éppen mi baja van, ha sír? Hogy nem-e valami borzasztó komoly és végzetes probléma? Én magam is sokszor ijedten figyeltem a kisfiamat – rendesen lélegzik? Görcsei vannak? Jön-e a foga? Fázik-e? Miért nem tud elaludni?
A babajelbeszéd ezeknek a gondoknak egy részében segíthet, már persze a 6-8-12. hónap után, amikor a baba elkezdi használni a babajeleket. Addig viszont minden anyukának adott a hatodik érzék, az anyai ösztön és a találgatás… Ma az egyik legfontosabb jelről szeretnék írni: ez pedig a FÁJ jele. Ezt a jelet nem annyira könnyű megtanítani egy kisbabának, mint mondjuk az alma, a halacska vagy a kulcs jelét, amikről már volt szó, mivel egy elvont dologról van szó.
Ez a babajel különösen fontos lehet, ha a baba beteg lesz, vagy kórházba kerül. Nagyon sokat segíthet, ha a baba legalább utalni tud rá, a gyomra vagy a foga fáj-e. És erre már képes egy 10-14 hónapos apróság! Azt javaslom, ha már megvagytok az alapjelekkel (mondjuk az első 10 jel) utána rögtön vegyük fel a listára, mert tovább tarthat, míg a baba megérti , mint egy konkrét tárgy jele.
Ádám először 14 hónaposan mutatta ezt a jelet, sok baba ennél jóval korábban használja. Szerencsére nem is nagyon volt rá szüksége: Ádám az első 15 hónapban ugyanis egyáltalán nem volt beteg. Az itteni török doktornénink meg is jegyezte: ez a gyerek sose beteg?? Na erre egy hétre rá beteg is lett Ádám. Arra is rájöttem, hogy a kis huncut, csak akkor használja, ha valami olyasmi történt amiről mi nem tudunk: mondjuk a szobájában játszva beveri a kezét, én nem vagyok ott, és totyogva jön, hogy fáj. Ha viszont ott vagyunk mellette, amikor elesik, akkor megelégszik azzal, hogy sír és mi vigasztaljuk.
A babajelbeszéd nagyon sokat segíthet az empátia tanulásában-tanításában is. Ádám most (16 hónapos) teljesen magától mutatja a FÁJ jelet, ha lát egy kisgyereket, aki mondjuk elesik, és rögtön utána mutatja a SÍR babajelet is.
Múlt héten a szőnyegen játszottunk az új vonatokkal, és felálltam, hogy összeszedjek két vagont. Visszafelé jól bevertem a lábujjamat a kanapé lábába. Feljajdultam, mert annyira fájt, bár tudtam, hogy Ádám meg fog ijedni, mert mindig elsírja magát ha nekem valami fáj. Most is elsírta magát, de rögtön abba is hagyta, és utána mutatta babajelekkel is : ANYA+FÁJ+SÍR… majd kérdőn rám nézett a nagy barna szemeivel. Csodálatos dolog anyának lenni…
Te mit gondolsz a babajelbeszédről? Írd meg a véleményedet! Iratkozz fel! Oszd meg másokkal! A következő találkozásig pedig jó jelelést!
Eleonóra
Tags: 13 hónapos, Babajelbeszéd, Babajelek, beteg a baba, érzelmek kifejezése, fáj, sír a baba, újszülött
[A babajelbeszéd 25 éves múltra tekint vissza mint korai fejlesztő és nyelv-fejlődést ösztönző módszer. A kutatásokban igazolt előnyei mellett hatalmas élmény anyának, apának, és a babának is, aki jóval azelőtt ki tudja fejezni, mit szeretne, mi érdekli, mielőtt megtanulna beszélni.]
Amikor a babajelbeszéd használatában már túl vagyunk az első 5-10 alapszintű babajeleken, és általában 12 hónaposnál idősebb babáknál, nagyon fontos hogy megtanítsunk pár érzelmekkel kapcsolatos jelet is. Ha utánaolvastok, 12-15 hónaposan kezd a baba felfigyelni az érzelmek különböző kifejezésére, és ekkoriban kezdni megtanulni, mi a “helyes” elvárt érzelmi reakció egy adott szituációban. Ezt és az érzelmek kordábantartását persze még évekig tanulja
Nagyon jó alkalom lehet mesekönyv, vagy babamese nézegetése közben az érzelmekre utalni. Ennél még jobb, ba bábozunk a babával, Egy 12-15 hónapos már egy nagyon rövid “történetet” megért (pl. a maci álmos és aludni megy). A babajelbeszédben az érzekre utaló legfontosabb babajelek szerintem a
- a boldog/vidám,
- a sír/szomorú, illetve
- a sajnálom.
Az empátia kialakulása is ekkor kezdődik. Ha a babának van jele a sír, boldog, stb szavakra, akkor egy adott esemény megfigyelése közben (akár mesekönyvben, akár a játszótéren, akár a családban) ki tudja fejezni, mit érez, mit hall, mit lát.
Kutatások megerősítették, hogy már egy 2 hónapos baba és reagál más babák sírására, és ő is sírni kezd. Sokszor mi felnőttek nem is figyelünk fel valamire, ami a babának pedig nagyon fontos, és befolyásolja a közérzetét. A jelekkel el tudja “mondani”, mit érez. A múlt hétvégén hosszú hétvége volt itt Törökországban, pénteken volt a Gyereknap. Ilyenkor itt munkaszüneti nap van, és mindenki a családjával, a gyerekekkel van, rengeteg gyerekünnepség meg program van mindenfelé. Mi egy nagy parkba mentünk, mert gyönyörű idő volt.
Nem messze tőlünk egy fiatal pár kicsi ikreket sétáltatott babakocsiban. A nagy zsibongás ellenére a kisbabák jót aludtak, Ádám meg vidáman futkározott. Én csak arra figyeltem fel, hogy Ádám megáll és zavartan néz körbe a kis ujjaival pedig a sírás jelét mutatja. Először megijedtem, hogy fáj valamije, de szerencsére nem sírt. Sok gyerek volt a játszótéren, zajongtak, ezért kis időbe telt, mire felfogtam, hogy az ikrek felébredtek, elkezdtek sírni, és Ádámot ez nyugtalanította, ezt akarta velem közölni. Íme egy kép (a háttérben még az ikerkocsi is látható…)
Elmondtam neki, hogy a babák biztosan éhesek, és megmutattam neki, hogy ott van az anyukájuk, aki majd ad neki enni.Ő visszajelelte: BABA+ENNI, meg aztán hogy NEM+SIR, aztán hogy TEJECSKE.
Ebből megértettem, hogy tudja, mi történik, és ezután meg is nyugodott, és elszaladt a hinták felé. Megint nagy segítségemre volt a baba-jelbeszéd, mert egy játszótéren annyi történés, és zaj van egyszerrre, ha Ádám nem tudta volna jelelni hogy SÍR akkor nem biztos hogy rájöttem volna, mi nyugtalanítja.
Te mit gondolsz a baba-jelbeszédről? Írd meg a véleményedet! Iratkozz fel! Oszd meg másokkal! A következő találkozásig pedig jó jelelést!
Eleonóra
Tags: 12 hónapos, 2 hónapos, Babajelbeszéd, Babajelek, érzelmek kifejezése, Séta a babával, sír a baba
[A babajelbeszéd 25 éves múltra tekint vissza mint korai fejlesztő és nyelv-fejlődést ösztönző módszer. A kutatásokban igazolt előnyei mellett hatalmas élmény anyának, apának, és a babának is, aki jóval azelőtt ki tudja fejezni, mit szeretne, mi érdekli, mielőtt megtanulna beszélni.]
A séta mindig a nap fénypontja, a legtöbb baba nagyon szeret sétálni menni. Vagy bealszanak, vagy nyugodtan nézelődnek. Ádám általában bealudt. Mikor Ádám még egész pici volt, sokszor azon gondolkodtam, szuper, hogy végre alszik, de hogyan aludjak én is séta közben??? Mindezt nagykabátban, bokáig érő hóban, taszigálva a babakocsit a havas úton…
Ádám nagyon szeret a parkba menni, főleg azért, mert labdamániás: a hatalmas kosárlabdával, amit imád, csak a játszótéren játszhat (bár mindig megpróbálja otthon is elcsenni) de az egész ház nyugalma érdekében ezt csak a játszótéren engedjük meg neki. Sétálva kitárul a világ, és ha baba-jelbeszéd első jeleit már bevezettük, egész csomó új jelet mutathatunk a babánknak (már ha jó az idő). Ha saját kertünk van, az még jobb. Nekünk nincs. Ilyen jelek például a fa, napocska, a virág, a felhő, sőt az eső és a hó is. Ádámnak ezek közül a hó volt az első, amit megtanult, még 12 hónaposan. Azonban ma a virág a téma.
A virág jele nagyon egyszerű. A legtöbb mesekönyv tele van virágokkal, ha pedig tavasz van, mindenhol élő virágba botlunk a babával. Kis “csoportosítással” a házi növények is virágok lehetnek, vagy a kerti gyomok. A kisbabák a fogalmak csoportosítását évekig tanulják (“könyvben lévő kutya is kutya, a szomszéd bácsi Bodrija is kutya, stb.”) tehát nem kell félni a csoportosítástól. Minden alkalommal amikor megszagolunk, megmutatunk egy virágot, mutassuk hozzá a jelet. A babák nagyon édesek ahogy a virág jelét mutatják, utánozva a szaglómozdulatot a pici orrukkal.
Itt Ádám épp a virágokra hívja fel a figyelmünket
.
A virág jele még azért érdekes jel, mert tulajdonképp ezzel a jellel “kezdődött” a babajelbeszéd története, amikor egy amerikai pszichológus, Linda, és a 10 hónapos kislánya, Kate játszottak a kertben. Linda egy csomó virágot mutatott a babának, minden alkalommal szaglómozdulatot utánozva (akkor még nem azt a jelet amit ma használunk). A kislány ezt megjegyezte és egész nap, ahol csak virágot látott, a könyveiben, a kertben, a falicsempén, a ruháján, ezt szaglómozdulattal jelezte az anyukájának. Linda csak két héttel később ismerte fel a maga teljességében, hogy mekkora nagy lehetőség rejlik a kisbabák mozdulatokat-utánzó képességében a korai szülő-gyerek kommunikáció szempontjából - és ez volt a babajelbeszéd ” hivatalos” megszületésének kezdete.
Te mit gondolsz a baba-jelbeszédről? Írd meg a véleményedet! Iratkozz fel! Oszd meg másokkal! A következő találkozásig pedig jó jelelést!
Eleonóra
Tags: baba jelbeszéd, Babajelbeszéd, Babajelek, Séta a babával
[A babajelbeszéd 25 éves múltra tekint vissza mint korai fejlesztő és nyelv-fejlődést ösztönző módszer. A kutatásokban igazolt előnyei mellett hatalmas élmény anyának, apának, és főleg a babának, aki el tudja mondani, mit szeretne, mi érdekli, jóval azelőtt, hogy megtanulna beszélni.]
Ma a változatosság kedvéért nem egy babajelről írok, hanem a babajelbeszéd rugalmasságáról. A babajelbeszéd azért is nagyszerű fejlesztési módszer, mert nem kell hozzá semmi extra eszköz, és mert probléma nélkül beilleszthető a baba-mama mindennapokba. Még akkor is, ha dolgozol, otthonrol dolgozol, vagy sok gyereked van. Sok más korai fejlesztő módszerhez anyagok, kártyák, kellékek, játékok kellenek, aztán vannak a heti rendszerességgel szerveződő kisebb kurzusok, ahová vinni kell a babát.
Miután Ádám megszületett, nekem sajnos ilyenekre nem volt lehetőségem. Ádám 6 hónapos korában kezdtem el újra dolgozni, és szerencsére a férjem olyan nyitott és családcentrikus, hogy ő vette át a stafétabotot. Ez egybeesett a költözéssel is, országot, lakást, házat, kulturát, nyelvet, ételeket, szokásokat váltottunk, rengeteg időt töltöttünk autóban, reptereken, repülőn. Ez persze nem ideális egy kisbabának, de a rengeteg erőfeszítés, hogy Ádám körül állandó környezetet teremtsünk (napirenddel, zenével, tárgyakkal), illetve, hogy állandóan maga mellett tudta mind Anyát, mind Apát, szerencsére eredményt hozott: Ádám mára nagyon kiegyensúlyozott, boldog baba és nem sínylette meg ezt az időszakot. Nekem szerintem nehezebb volt mint neki…
Na de hol is tartottam. Szóval ilyen körülmények között nem volt lehetőségünk rendszeres baba-foglalkozásokra járni, legyen az babaúszás, zenebölcsi, fejlesztőjátszóház. Ennek ellenére a baba-jelbeszéd nekem mindig erőt adott. Minden anyának fontos, hogy úgy érezze,mindent megtesz – és ha lehet, még a kelleténél többet is – a kisbabája boldogságáért, egészségéért, fejlődéséért. Én személy szerint azokat a módszereket értékelem, amihez nem kell “külső” segítség, amik arra az elvre alapulnak, hogy a baba leginkább abból tanul, ha a szülei foglalkoznak vele.
A baba-jelbeszéd pont ilyen. Minden szülő, nagyszülő könnyen megtanulhatja egy pár óra alatt, hiszen a jelek nem bonyolultak, a módszer könnyen elsajátítható. Ezek után teljesen tőled függ, mennyit és hogyan foglalkozol a kisbabáddal.
-
Ha csak azért jelelsz, mert szeretnéd a legfontosabb 10-20 jelet megtanítani neki, hogy tudd, mikor éhes, szomjas, fázik, fáradt, akkor ennek megfelelően foglalkozol vele.
-
Ha ennél sokkal többet szeretnél, hogy a babajelbeszéddel meséljétek együtt a könyvekből az állatokat, hogy az utcán séta közben babajelbeszéddel el tudja neked mondani, mit lát, mi érdekli, mi ragadta meg a figyelmét, akkor ez is csak rajtad múlik.
A legfontosabb, hogy a napodba könnyen beilleszthető. Kisbabával felkerekedni nem a legkönnyebb feladat. Ebből a szempontból az, hogy csak bevásárolni mész a hipermarketbe, vagy repülővel Isztambulba nem igazán számít.
Ezért (is) jött be nekünk a baba-jelbeszéd. Jelelni bárhol, bármikor jelelhetsz a babáddal. És a legjobb az egészben, hogy ezáltal az ő intelligenciája, nyelvkészsége, nyelvérzéke átlag feletti szinten fejlődik!
Te mit gondolsz ? Írd meg a véleményedet! Iratkozz fel és oszd meg másokkal! A következő találkozásig pedig szép napokat neked és a babádnak!
Eleonóra
Tags: baba jelbeszéd, Babajelbeszéd, korai fejlesztés, szülés után, visszamenni dolgozni
[A babajelbeszéd 25 éves múltra tekint vissza mint korai fejlesztő és nyelv-fejlődést ösztönző módszer. A kutatásokban igazolt előnyei mellett hatalmas élmény anyának, apának, és főleg a babának, aki el tudja mondani mit szeretne, mi érdekli, jóval azelőtt, hogy beszélni tudna.]
Tegnap, az alig 17 hónapos kisfiam megkért, hogy pirosat vegyek fel, amikor a szomszédba mentünk látogatóba. Hihetetlenül hangzik? Nos, még nekem is hihetetlennek tűnt, pedig már túl vagyunk 1-2 meglepődésen a babajelbeszéddel kapcsolatban.
Elmondom, hogyan történt. Munka után átöltöztünk, először Ádámot, aztán én is, és elmagyaráztam neki, hogy a szomszédba megyünk, megnézni a kisbabát, akit már a múltkor is megnéztünk. Meg is értette, babajellel jelelte a babát.
Miközben készülődök a hálószobában, betipeg Ádám, és a tolóajtós gardróbszekrényhez megy, majd belekukkant. Miután meg”simogatta” az ott lógó ruhákat, rám néz, jeleli hogy “PIROS“, majd várakozóan néz. “Igen, az ott anya piros pulcsija” mondom. Ő továbbra is jeleli hogy PIROS, aztán sürgetőleg rám mutat, és mondja “anya”. Majd még egyszer, és még egyszer.
“Azt szeretnéd, hogy vegyem fel?” kérdezem. “Rendben”. Fogom a piros pulcsit, leveszem a rajtam lévőt (rózsaszín), felveszem a pirosat. Hatalmasakat kuncog, majd felkéredzkedik a karomba. Aztán szalad Apához, és jeleli: PIROS, PIROS.
A képet ma reggel csináltam, nem lett a legjobb, de azért látható:
A színek látására a babák már 1-2 hónapos korban képesek, de meghatározására a gyerekek általában 2.5-5 éves kor között válnak képessé. A legtöbben nem gondolnánk, hogy a babajelbeszédben a színek megtanítása különösebben fontos lehet, pedig így van. Erről, és hogy hogyan tanítsuk a babajelbeszéddel a színek felismerését, egy másik bejegyzésben írok majd.
Te mit gondolsz a babajelbeszédről? Írd meg a véleményedet! Iratkozz fel vagy oszd meg másokkal ezt a bejegyzést! A következő találkozásig pedig jó jelelést!
Eleonóra
Tags: Babajelbeszéd, Babajelek, színek
[A babajelbeszéd 25 éves múltra tekint vissza mint korai fejlesztő és nyelv-fejlődést ösztönző módszer. A kutatásokban igazolt előnyei mellett hatalmas élmény anyának, apának, és a babának is. Magyarországon még gyermekcipőben jár az oktatása.]
Az apa jelet azért (is) szeretem, mert mindannyiszor Ádám jeleli, széles mosoly önti el az arcát
Majnem minden babajelbeszéddel foglalkozó könyvben az első jelek közé ajánlják az apa (és az anya) jelét. Ha a családban az apuka dolgozik, anya pedig otthon van (mint általában), akkor ez biztos siker, hiszen anya nagyon sokszor gyakorolhatja az APA jelet a kisbabával. Ilyen lehetőségek például: mielőtt/miután apa elmegy, mikor integetnek neki, mikor apa haza telefonál, apa képével a nappaliban, mielőtt apa megjön, mikor meglessük az ablakból ahogy jön a ház felé, stb.
Ilyen esetben a baba nagyon gyorsan megtanulja a jelet. Nálunk Ádám nem volt ennyire gyors: a jelet ugyan értette, de egyáltalán nem használta, hiába mutattuk újra meg újra. Hogymiért? Mivel nálunk Apa volt otthon vele, egyszerűen nem volt rá szüksége, hogy használja. Csak akkor kezdte használni, amikor Apa elkezdett hosszabb időket távol tölteni, félnapokat, napokat.
Ez is mutatja hogy az első jelek kiválasztásánál nagyon fontos, hogy mindenképp végigondoljuk:
- milyen olyan szükségletei vannak a babának, amiket nap mint nap ki kell tudnia fejezni
- mik a legfontosabb tárgyak a baba életében, amire figyelmét összpontosítja, ami érdekli
- kik a legfontosabb személyek, akikhez jelek kapcsolva jelezheti hogy hiányoznak neki (testvér, szülők, nagyszülők, esetleg babysitter)
Az apa-anya jelek nagyon könnyen mutathatók, egész kicsi babáknak is. 1 éves kor után sok baba már ki tudja mondani az anya-apa szavakat, ennek ellenére szívesen használják a jeleket. A jelek előnye továbbá, hogy stresszhelyzetben (amikor a baba megijed, elesik, sír, fáj valamije, álmos, stb) sokkal könnyebben alkalmazhatók, mintha ki kellene mondani a szót.
Egy másik bejegyzésben írok arról, hogy milyen játékos módon gyakorolhatjuk az anya-apa jeleket.
Te mit gondolsz a babajelbeszédről? Írd meg a véleményedet! Iratkozz fel! Oszt meg másokkal! A következő találkozásig pedig jó jelelést!
Eleonóra
Tags: apa, Babajelek, Első jelek
A tea jele sok kisbabánál hasznos lehet. Mis sosem “teáztattuk” Ádámot, 6 hónapos koráig csak anyatejet kapott, utána pedig lassan rászokott a vízre. Éjszaka is vizet iszik, ha felébred. Nekem nagyon fontos volt, hogy a kórházban se adjanak neki semmit (se teát, se cukros vizet) amikor megszületett. Valahogy úgy éreztem, az a csöpp baba olyan “tiszta” még, és az egyetlen “odavaló” dolog az anyatej. Szerencsére ezzel nálunk nem volt gond.
Ádám 1 éves kora után kapott először teát, babateát, amikor beteg volt, illetve nagyon nagyon higított török teát, csak mert mi is olyan sokszor iszunk és annyira meg szerette volna kóstolni. Amikor elkezdtük a babajelbeszédet, nálunk a tea jelét “biztonsági” okokból kellett bevezetni
A török kultúra nagyon fontos része a folyamatos teázás. Ha vendég jön, teázunk. Ha mi megyünk valahova, teázunk. Ha megjöttünk valahonnan, teázunk. Ha bemegyünk egy üzletbe valamit venni, teázunk (nem szupermarket). A tea tradicionális török üvegpohárban jön, amibe először beleöntjük a teafőzetet, amit aztán felöntünk forró vízzel, így mindenki olyan erős teát ihat, amilyet szeretne. Viszont ezek a poharak könnyen dőlnek, és nagyon forró a pohár is, meg benne a tea is. A tipegők szinte az első szó amit megtanulnak hogy TEA! FORRÓ! Így erre a jelre nekünk is nagy szükségünk volt. Mivel sokszor látja Ádám hogy teázunk, ezt a jelet is hamar megtanulta. Sajnos erről még nem sikerült fotót csinálnom, olyan gyorsan jeleli mindig. Cserébe itt egy kép egy török teáspohárról…
Ami ennél sokkal fontosabb, hogy a babajelbeszéd használatával nagyon gyorsan összekötötte egymással a TEA és a FORRÓ (meleg) szavakat. Most már magától jeleli a TEA után sokszor azonnal a MELEG jelét. Azt is megértette, hogy nem szabad hozzányúlni. Persze azért folyamatosan figyeljük, nehogy baj legyen…
Tegnap egy magyar ismerősünktől kapott egy kis fapuzzle-t, és a képen volt egy kis vödör is. Miután végigjeleltük az összes állatot a képen, a vödörre került a sor. Láttam hogy nagyon gondolkodik, ezt most hogyan is jelelje nekem, hogy megértsem, tudja, miről van szó. Végül felcsillant a szeme és győzedelmes mosollyal jelelte “TEA” :) Hát nem fantasztikus látni, hogyan csikorognak a kerekek abban a pici fejében?
Egyébként ez az a jelenség amit a babajelbeszédnél úgy hívunk “conceptual grouping” azaz “fogalombeli csoportosítás” amiről részletesen majd egy következő alkalommal írok majd.
Te mit gondolsz a babajelbeszédről? Írd meg a véleményedet! Iratkozz fel, vagy oszd meg – a következő találkozásig pedig jó jelelést!
Eleonóra
Tags: 16 hónapos, Babajelek, conceptual grouping, Ételek

















Legutóbbi hozzászólások